Sok embert megrémít a demencia témája. Gyakran azért, mert túl keveset tudnak róla. Aki önkéntesként dolgozik, és demenciában szenvedő emberekkel kerül kapcsolatba, a tudás és az egyszerű alapvető hozzáállás révén jelentősen csökkentheti ezt a bizonytalanságot. Mert a demenciával való megfelelő bánásmód megtanulható.

Fontos tudni, hogy a demencia nem egyedi betegség, hanem különböző betegségek gyűjtőneve, amelyeknél az agy idegsejtjei fokozatosan elhalnak. A demenciákról gondolkodva leggyakrabban az Alzheimer-kór jut eszünkbe. Elsősorban gyakran a rövid távú memória és az időbeli tájékozódás érintett, a betegség előrehaladtával pedig a beszéd, a cselekvőképesség, végül pedig a verbális kommunikáció képessége is. Fontos tudni, hogy a demenciában szenvedő emberek nem változnak meg, és nem tudják „összeszedni magukat”. A betegség határozza meg, hogy mi lehetséges még, és mi nem.

A legfontosabb alapelv: megerősítés a helyesbítés helyett

A demenciában szenvedő emberekkel való kapcsolatban egy központi és hasznos alapelv a megerősítés. Komolyan venni a másik megváltozott észlelését, ahelyett, hogy kijavítanánk. Ha egy demenciában szenvedő nő azt mondja: „Haza kell mennem, a férjem vár rám”, nem sokat segít, ha szembesítjük azzal a ténygel, hogy a férje már elhunyt. Hasznosabb inkább az, ha felvesszük az érzelmeit: „A férjedre gondolsz. Milyen volt ő igazán?” Így kapcsolatban maradunk az emberrel anélkül, hogy fájdalmas valósággal szembesítenénk.

Gyakorlati tippek a kommunikációhoz

Egyszerűen és világosan beszéljünk

• Rövid mondatok, nyugodt tempó, érthető kiejtés – és egyszerre csak egy információ.
  

Szemkontaktus és a nevek használata

• Ez tájékozódást és személyes közelséget teremt.
  

Zárt kérdéseket tegyünk fel nyitott kérdések helyett

• Azok a kérdések, amelyekre „igen” vagy „nem” válasz adható, könnyebben kezelhetők, mint a bonyolult „miért” kérdések.

Az időt relativizáljuk, ahelyett, hogy pontos időpontokat nevezünk meg

• Ahelyett, hogy „12 órakor lesz ebéd”, gyakran segít, ha azt mondjuk: „Amint befejeztem a főzést, eszünk.”
  

Legyen türelmes

• A demenciában szenvedő embereknek gyakran több időre van szükségük a válaszadáshoz – a nyüzsgés pedig még jobban elbizonytalanítja őket.

Figyeljünk a testbeszédre.

• Ha a szavak nem elégségesek, a gesztusok, az arckifejezések és a hanghordozás gyakran többet fejeznek ki, mint a beszéd.

Válasszunk ismerős témákat

• A mindennapi, pozitív hangvételű témák – például az időjárás, a zene vagy a korábbi hobbi – jobban működnek, mint a bonyolult vagy terhelő beszélgetések.

A kihívást jelentő viselkedés megértése

• A nyugtalanság, az ismétlődések vagy akár a dühkitörések a demencia esetén nem rosszindulatból fakadnak, hanem gyakran a félelem, a túlterheltség vagy a tájékozódási zavar kifejeződései. Ha nyugodtak maradunk, és foglalkozunk a mögöttes érzéssel, az általában többet segít, mint egy tárgyilagos magyarázat.

Mi teszi értékessé az elkötelezettséget

Aki demenciában szenvedő emberekkel foglalkozik, annak mindenekelőtt egy dologra van szüksége: arra a hajlandóságra, hogy elfogadja a világ másfajta észlelését, anélkül, hogy azt kijavítani akarná. Pontosan ebben rejlik gyakran a kulcsa az igazi, megható találkozásoknak – még akkor is, ha a szavak már nem tudnak mindent kifejezni.

https://www.deutsche-alzheimer.de/mit-demenz-leben/umgang-und-kommunikation

https://www.alzheimer-forschung.de/demenz/pflege/umgang/kommunikation/

https://www.gesundheit.gv.at/krankheiten/gehirn-nerven/demenz/kommunikation.html

https://www.enableme.de/de/artikel/tipps-fur-die-kommunikation-mit-personen-mit-demenz-3743

https://www.wegweiser-demenz.de/wwd/mindennapi-élet-és-gondozás/mindennapi-helyzetek/kommunikáció

https://pixabay.com/de/photos/geist-gehirn-demenz-alten-senior-6800878/